2024-11-14
Oxigén maszkokáltalában nem használják napi légzésre nem vészhelyzetekben.
Az oxigénmaszkok főként olyan eszközök, amelyek vészhelyzetekben biztosítják a repülőgép utasainak oxigénlégzését. Normál repülési körülmények között az utasoknak nem kell oxigénmaszkot használniuk, mivel a repülőgép utasterében lévő levegő elegendő az utasok légzési szükségleteinek kielégítésére. Az oxigénmaszk csak akkor látja el automatikusan az oxigént, ha a repülőgép vészhelyzetbe kerül, például hipoxiával nagy magasságban, vagy a légiutas-kísérő utasítást kap a használatára.
Repülőgépeken az oxigénmaszkokat általában az ülések vagy az utasok feje fölé rögzítik, és tömlőkkel csatlakoztatják a repülőgép utasterében lévő oxigénellátó rendszerhez. Vészhelyzet esetén a légiutas-kísérő közvetítéseken és gesztusokon keresztül felszólítja az utasokat az oxigénmaszk gyors megnyomására, és az oxigénmaszk automatikusan lelóg a mennyezet tetejéről. Az utasoknak fel kell tenniük az oxigénmaszkot a fejükre, és le kell nyomniuk az alatta lévő két húzógyűrűt. Ebben az időben az utasok oxigént lélegezhetnek be az oxigénmaszkon keresztül.
Az orvosi oxigénmaszkokat főként orvosi elsősegélynyújtásra használják, általában légszomj vagy fulladás esetén. Az orvosi oxigénmaszk használatának lépései a következők:
Csatlakoztassa az oxigéntároló maszkot az oxigénpalackhoz, ügyelve arra, hogy a csatlakozás szoros legyen a szivárgás elkerülése érdekében.
Helyezze a maszkot a páciens szájára és orrára, ügyelve arra, hogy fedje a száját és az orrát.
Nyissa ki az oxigénpalackot, és szabályozza az oxigénáramlást a páciens igényeinek megfelelően.
Figyelje meg, hogy a beteg normálisan lélegzik-e oxigénnel. Ha rendellenes, azonnal hagyja abba a használatát.
Oxigén maszkokfőleg vészhelyzetekben oxigénellátásra használják, és nem alkalmasak napi légzésre.